látnivalók


Hiba
  • XML Parsing Error at 1:92. Error 9: Invalid character
  • XML Parsing Error at 1:92. Error 9: Invalid character

Hagia Sophia Aya Sofya

Hagia SophiaA Hagia Sophia Törökül: Ayasofya, vagy Aya Sofya) Isztambul egyik legfontosabb látnivalója. Kezdetben bizánci templom, majd oszmán mecset, ma, pedig Múzeum.

Ayasofya kupolaHatalmas méretével és különleges építészeti stílusával és megoldásaival a kor legnagyszer?bb épülete. Ez az els? olyan épület, ahol a többszörös kupolamegoldást használták, minek köszönhet?en hatalmas bels? teret tudtak létrehozni.

A birodalomból összegy?jtött 100 épít?mester alá beosztott 10 000 munkás 5 év alatt építette fel. A templom el?djeinek sorozatos t?zesetei miatt építésénél fát nem használhattak. Annak ellenére, hogy az épít?anyag többsége a tartományok ajándékaként került a f?városba, az építés költsége rendkívül tetemes volt.

Az épületet úgy is szokták emlegetni, mint az összes ismert bizánci építészeti elem tökéletes szintézise. A templom különlegessége többszörös kupolamegoldása, ami els? pillantásra rendkívül instabilnak t?nik. A hatalmas 56 méter magas kupola négy masszív oszlopra támaszkodik, melyeken négy boltív nyugszik. A boltíveket négy homorú, háromszög alakú boltfészek köti össze. A kupolát a boltfészkek és a boltívek tartják, melyek a sarkokban álló oszlopokra terhelik a f?kupola súlyát. Az oszlopok mindegyike nagyjából 100 m˛-en támaszkodik a talajra. Az oszlopokon gazdagon faragott oszlopf?k egész sorát találjuk, I. Justinianus császár és felesége, Theodóra császárn? anagrammáival. A falakat és a padozatot márványlapok borítják. Az épen maradt mozaikok Krisztus, az Istenszül? és a szentek mellett IV. (Bölcs) Leó, Nagy Konstantin és Justinianus császárok ábrázolását is meg?rizték.

mozaik mozaik kép fali képmozaik Szent Piroska

A f?kupola alatt körben 40 boltíves ablak található, amelyek egyrészt fénnyel árasztják el a templom belsejét, másrészt azt a benyomást keltik, mintha a kupola súlytalan lenne. A kupolát és az oszlopok tetejét gyönyör?, arannyal és ezüsttel színezett, apró üvegdarabokból álló mozaikberakással díszítették. A keleti (liturgikus) és a nyugati (bejárati) boltívek félkupolákban folytatódnak, melyek ismét kisebb félkupolás, félig nyitott termeken nyugszanak, így tágítva tovább a már így is leny?göz? méret? bels? teret. Két mellékhajószer? körüljáró szegélyezi a kupolateret, földszintjén faragott fejezet?, árkádos oszlopsorral, emeletén ugyancsak oszlopos nyílású karzattal. (Ez volt a n?k tartózkodási helye.) A falakat színes mozaikokkal burkolták. Ahogy a negyven ablakból beáramló fény megcsillan a színes mozaikokon, úgy t?nik, mintha a hatalmas kupola (lent) lebegne. Egyszerre légies és nyomasztó, fenséges és utánozhatatlan.

Kupola Hagia kupola Aya Sofya oszlopok Ayasofya szultán imahelye

A Hagia Sophia egy korábbi templom helyén épült. Az els? templomot II. Konstantin építtette itt 360-ban. Ez a szent hely 404-ben megsemmisült, amikor Aranyszájú Szent János püspök szám?zésén felháborodott tömeg felgyújtotta. Mint egy tíz év múlva II. Theodosius császár újjáépítette, de a Nika felkeléskor 532-ben ismét elpusztult a bazilika.

a világ köldökeI. Justinianus császár uralkodása idején (482-565) a Keletrómai Birodalom ismét meghatározó politikai és katonai hatalommá vált. Az uralkodó nagy támogatója volt az építészetnek. Felügyelete mellett 5 év alatt az alapoktól teljesen újjáépítették, majd 537. december 26-án jelenlétében szentelték fel a bizánci építészet csúcsának tartott Hagia Sophia-t. A matematikus trallei Anthemius és az építész miletusi Isidorus nagy képzel?er?vel és tudományos pontossággal dolgozott együtt az új terveken, hogy egy évszázadokig páratlan remekm?vet hozzanak létre. Mindemellett több tízezer mester hat éven keresztül gy?jtötte a kelet-római birodalom legfényesebb márványait, és legszebb oszlopait az építéséhez.

Nagyjából ezer évig a Hagia Sophia volt a Konstantinápolyi Patriarchátus székhelye, és az uralkodókat is itt koronázták. A Latin Császárság (1204-1261) idején a keresztesek kifosztották és római katolikus templommá alakították át. 1453-ban Konstantinápoly eleste után az Oszmán törökök mecsetté alakították és minareteket építettek a templomhoz. Mivel az iszlám általában tiltja az emberábrázolást, a templom mozaikjait bevakolták. Nagy részük jelenleg is a vakolatok alatt pihen.

1934-ben, már a Török Köztársaság idején, az épületet megnyitották, mint Múzeumot. Az épület 1985 óta az UNESCO Világörökség része.

izzadó oszlopA csodák palotájának is nevezhetnénk, persze ha már nem lenne foglalt ez megtisztel? és sokat sejtet? név. Van egy babona, mely szerint, ha az Hagia Sophia „Síró Oszlop” –ának nyílásába beledugjuk hüvelyujjunkat, és megforgatjuk benne, kívánhatunk valami szívünknek kedveset. És hogy megtörténik a csoda, az se legyen senkinek kétséges, hiszen ha valami ennyi viszontagságot túlélt már, mint az isteni bölcsesség temploma, akkor egy kis csoda nem eshet a nehezére.

A IV. Keresztes Hadjáratot vezet? Enrico Dandolo sírja itt található, a déli karzaton.

A templom alatti víztározóból az egyik oszlop folyamatosan szívja fel a nedvességet. Ezt izzadó oszlopnak nevezték el. A hiedelem szerint, aki megérinti, annak teljesül a kívánsága. Így az évszázadok során komoly lyuk keletkezett.

A déli karzaton találjuk Mária mellett I. László magyar király lányát, Szent Piroska, bizánci nevén Irén (Eirene) mozaikját. Mellette férje II. János császár.

A Mihrab két oldalán két hatalmas gyertyatartót láthatunk. Ezeket még Nagy Szulejmán szultán hozta Budáról, a Mátyás templomból (akkori nevén még Boldogasszony-templom) 1526-ban. A gyertyatartók azóta is úgy állnak, ahogy Szulejmán odahelyeztette.

Mihrab gyertyatartókSzulejmán gyertyatartó

Select language