látnivalók


Hiba
  • XML Parsing Error at 1:92. Error 9: Invalid character
  • XML Parsing Error at 1:92. Error 9: Invalid character

YedikuleA Héttorony vagy Yedikule, Konstantinápolynak délnyugati részén, a Márvány-tenger partján fekv?, romlásnak indult er?d, hét tornyából hat teljesen leomlott, illetve lebontották. A legrégibb torony már az ókorban állott, és oly régi, mint Bizánc, Theodosius keletrómai császár és fia uralkodása alatt épült. A római császár kett?t építtetett mellé, és a három tornyot k?fallal vetette körül. Az ? idejükben (5. század) készült el a Theodosius-fal, amelynek egyik legfontosabb bejárata volt a híres Aranykapu. Az Aranykaput leginkább ünnepélyes bevonulásokkor és jelent?s személyiségek üdvözlésekor használták. A bizánci császár a diadalíven keresztül lépett a városba.

Kés?bb még 4 tornyot építettek, és innen kapta a toronycsoport az elnevezését. A héttoronyba van berakva és betömve a szultánnak minden kincse. A középs? kett?ben az arany és gyöngyös ékszerek. A tenger fel?l állókban az ostromszerek, kézifegyverek és ezüstkincsek. A másik kett?ben a régi fegyverek és a régi okiratok, könyvek. Az er?dítmény ma nem más, mint egy óriási, 10-15 méteres falakkal és tornyokkal körülvett placc, de az oszmán id?kben a janicsárok szálláshelyéül, kincstárként és börtönként szolgált. Még kivégz?hely is volt. Éppen a börtöntorony (Vértorony) maradt meg épen, teljesen be lehet járni.

HéttoronyAz er?d közepén egy mecsetet és szök?kutat emeltek, a hely?rséget, pedig különálló épületben szállásolták el. A mecset és szök?kút romjai még most is állnak, az épületeket viszont már elbontották. 1895-ben Múzeummá min?sítették az egész torony együttest. Kés?bb egy szabadtéri színpadot építettek az udvarra, ami a mai napig kulturális eseményeknek ad helyszínt.

1470-ben Hódító Mohamed három toronnyal er?sítette meg az ?si kaput, és falat emeltetett a négy megmaradt bizánci ?rtorony mellett. Kijavíttatta a tornyokat, és nagy er?ddé alakította azokat át, amely a janicsárok szállásaként, majd állambörtönül szolgált. Az id? és a földrengés a hét toronyból csak hármat kímélt meg, az 1768-as földrengéskor további kett? omlott össze és csak egy maradt fenn, a 200 lábnyi magas, úgynevezett Vértorony, amelybe azel?tt az államfoglyokat, a külföldi hatalmak képvisel?it és az el?kel?bb származású hadifoglyokat zárták el. Az er?döt 1831-ig használták börtönként, majd l?porgyárat hoztak itt létre.

vérkútEbben a börtönben f?ként nemes emberek, köztük néhány szultán is raboskodott. A kivégzésük el?tt a torony aljában lév? barlangba vitték ?ket, ami még ma is megtekinthet?, utána lefejezték ?ket, a fejeiket, pedig az er?d falára akasztották. Hét trónfosztott szultán is e falak között végezte életét. A torony aljában van egy üreg, melyet vérkútnak és egy barlang, melyet sziklaüregnek neveznek, ez utóbbiakban ?rizték azokat a szerencsétleneket, akikre a halálos ítéletet már kimondták. A lépcs?kön számos feliratot lehet olvasni, különösen az 1600–1714-es évekb?l, többnyire velencei foglyoktól. magyar rabok emléktáblaA magyar foglyok közül Szilágyi Mihály (Hunyadi Mátyás nagybátyja), Majláth István, Török Bálint, Bornemissza Gergely és Béldi Pál neve a legismertebb. A Héttorony utolsó magyar rabja gróf Esterházy Antal császári f?strázsamester volt 1698–1699-ben. A rabokat, némelyiket láncon és sötét k?lyukban, másikat olyan kényben, szabadján, mintha otthon volna, járni engedik napestig a várkertben, a zöldségeskertben, a tornyok erkélyén, a fürd?ben, szolgát tarthat hármat is, leveleket írhat, látogatókat fogadhat, muzsikálhat, ehet, ihat, csak éppen ki nem mehet. A legutolsó rabot 1837-ig tartották itt fogva.

Az épületet 1895-ben nyilvánították Múzeummá, és 1959-ben újították fel. Kés?bb restaurálták, és ma szinte teljes egészében helyreállították. Méreteit tekintve is leny?göz?. A falakra is fel lehet mászni, igaz, nem komfortos a lépcs?, sem pedig a korlát, ami sok helyen nincs is, de hát mégis megéri. Az Isztambuli Yedikule-er?d ma már eléggé rossz állapotban van, de még mindig magában hordozza a kor stílusjegyeit. Ha szeretnénk látni egy ilyen jellegzetes, oszmán remekm?vet, mint a Yedikule-er?d, mindenképp látogassunk meg.

  • yedikule001.jpg
  • yedikule01.jpg
  • yedikule02.jpg
  • yedikule03.jpg
  • yedikule04.jpg
  • yedikule05.jpg
  • yedikule06.jpg
  • yedikule07.jpg
  • yedikule08.jpg
  • yedikule09.jpg
  • yedikule10.jpg
  • yedikule11.jpg
  • yedikule12.jpg
  • yedikule13.jpg
  • yedikule14.jpg
  • yedikule15.jpg
  • yedikule16.jpg
  • yedikule17.jpg
  • yedikule18.jpg
  • yedikule19.jpg
  • yedikule20.jpg
  • yedikule21.jpg

Select language