látnivalók


Hippodrom tér Sultanahmet Meydanı

Hippodrom térMa Isztambul Sultanahmet Meydanı nevű tere, az eredeti építményeknek mindössze egy kis része maradt fenn.

A Római időkben, Konstantinápoly varosában három fontos központ volt. Egyik a vallási központ, az-az Hagia Sophia, második az uralkodói központ, a Palota, a harmadik, pedig a népnek a központja volt, a Hippodrom tér. Sporteseményeken, ünnepléseken, felkeléseken, kivégzéseken és lóversenyeken pályaként, arénaként használták. Százezer fős hippodrom méretei 480 m. x 171 m. volt.  A pálya közepén “spina” (szpina) volt és ott álltak az oszlopok és szobrok.  A legfontosabb felkelés i.u. 532-ben Nika felkelés volt a hippodrom téren. A felkelés során 30.000 ezer ember halt meg és a város nagy része leégett.

Ma csak 3 oszlop látható a téren. Konstantin Oszlop, Kigyós Oszlop és Egiptomi (Teodosiusz) Obeliszk.  12.sz.-ban negyedik keresztes hadjárat fosztogatása miatt a híres 4 lovas bronz szobor és Konstantin oszlopának a domborműves külső díszei ma Velencében St.Mark téren látható.  A tér északi oldalán Német kút látható, ami II.Vilmos császár ajándékozta a 2. Isztambuli látogatása alkalmával.

Oszmán időkben a katonák itt edzették a lovakat, és itt voltak a nagy állami ünneplések és ceremóniák.  Hippodrom téren nem volt szisztematikus ásatás, mert Oszmán birodalom végső idejében nagyon gyorsan fölé épült a város.

 

Négyes lovasfogatNégyes lovasfogat

Amikor még a Hippodrom dicsősége fényében ragyogott, a pálya végén állt a császár páholya. Ezt egy bronzból készült négyes lovasfogat díszítette.

1204-ben, a negyedik keresztes hadjáratban a velencei turisták hazavitték magukkal. 1254-ben érkezett meg a Szent Márk téri bazilika teraszára.

A lovasfogat Napóleonnak is megtetszett, így amikor 1797-ben Velencében járt, magával vitette Párizsba. Csak 1815-ben kerültek vissza az olasz városba.

 

Kígyó-oszlop

kígyó oszlopMég sem Bizánc, de még kebab sem volt, amikor a Boszporuszt és a Dardanellákat már átjárónak használták. Éppen i.e. 479 volt, és éppen a perzsák döntöttek úgy, hogy ők is átmennek a túloldalra. Görög nézőben. Mégpedig annyira meg akarták nézni őket, hogy vittek kardot is, amivel akár fel is lehet nyitni őket. Csakhogy a görögök ügyesebbek voltak, és a Plataiai csatában legyőzték a perzsákat. Ennek örömére (és a csatában elesettek emlékére) egy úgynevezett tripuszt készítettek.

A tripusz három összefonódott kígyóból állt, melyek egy áldozati edényt tartottak. Az edényt állítólag egy arany háromlábú állvány tartotta (ezért is ez tűnt el leghamarabb). A tripusz Delphoi-ben (Delphi), az Apollo-templomban állt. Mígnem az áldozati edényt (ki tudja miért) i.e. 356-ban a phókisziak magukkal vitték egy szent háborúba. Sajnos nem derült ki, hogy ez mennyiben segítette a csata kimenetelét, de biztos érdemes volt mindenhova magukkal cipelni.

324-ben (ez már i.sz.) I. Constantinus (Nagy Konstantin) császár nagy fantáziát látott benne, hogy a megmaradt alsó részt, az összefonódott kígyókat, Konstantinápolyba vitesse. Majd pedig a Hippodromon, középre felállítassa.

A Kígyó-oszlop többnyire túlélte a negyedik keresztes hadjáratot. Mégis csak egy lovat hazavinni jó mulatság, de kinek kell egy kígyó? Így a 17. század végéig többnyire megőrizte a 8 méteres magasságot. Mára már csak az alja látszik a Hippodrom téren. A három kígyóból kettőnek lába kelt, míg egyet a Régészeti Múzeumban láthatunk.

 

Theodosius oszlopaEgyiptomi oszlop, Theodosius oszlopa

Amikor I. Theodosius (Nagy Theodosius) császár a lovas szekérversenyeken mindig nézegette a Konstantin oszlopát. És ez bántotta őt, hogy neki miért is nincs. Így aztán gondolt egyet, és 390-ben ő is hozatott egy oszlopot. Mégpedig egy eredeti egyiptomi obeliszket.

Az obeliszk eredetileg Karnakban állt. Kb. i.e. 1490-ben (III. Tutmosis fáraó idejében) faragták ki egy rózsaszín gránitból.  Az eredetileg 30 m-es oszlop olyan nagy volt, hogy egyben nem is tudták elszállítani, csak három részre vágva. Az isztambuli Hippodromon csak a legfelső harmada került felállításra. Azt nem tudjuk, mi lett a többi részével.

Annak ellenére, hogy az oszlop több, mint 3500 éves, nagyon is jó állapotban van. Ellentétben a talapzatával, melyik I. Theodosius-t ábrázolja, amint átadja a babérkoszorút a győztesnek.

 

(VII.) Konstantin oszlopa

Konstantin oszlopaVII. (Bíborban született) Konsztantinosz császár volt a hetedik a Konstantiok közül. Ez egy szép kerek szám, hát gondolt egyet, és ő is odarakott egy oszlopot a Hippodrom közepére. Csakhogy addigra már a Bizánci Birodalom jócskán lecsökkent. Nem volt már olyan oszlop, amit elhozathatott volna.

Sebaj, építettet, egyet saját maga! Mégpedig 32 m magas kőoszlopot, melyet rézlemezekkel vont be. Tetejére, pedig a nagyapja, I. (Makedón) Baszileiosz császár, szobrát helyezte.

Nem tudjuk, mikor készült az oszlop. De mivel VII. Konstantin a 10. században élt, igen valószínű, hogy akkor épült.

A negyedik keresztes hadjáratot ez az oszlop nem úszta meg. A bronzlemezek és a nagyapó is eltűntek. Ezek után már csak egy üres, téglaköves oszlop maradt. Ez is a török neve.

Viszont erre jól fel lehetett mászni. Az ifjú janicsárok gyakran próbálkoztak is vele, hogy bebizonyítsák a bátorságokat. Sokszor az ő foguk tört ki, de sajnos sokszor az oszlop kövei is törtek.

 

 

Német Szökőkút (Vilmos Király Szökőkút)

A Német Szökőkút („Vilmos Király Szökőkút”) egy nyolcszögletű boltíves szökőkút, melyet 1900-ban neobizánci stílusban építtetett a német kormány II. Vilmos német császár 1898-as isztambuli látogatásának emlékére. A szökőkút a Hippodrom északi bejáratánál áll, pontosan a Kék Mecset előtt.

II. Vilmos német császár 1898-ban Isztambulban járt. És nagyon megtetszett neki. Ellentétben sok elődjével, ő nem vitt haza semmit. Sőt! Egy neo-bizánci nyolcszögletű kutat küldött.

A kutat 1900. szeptember 1-én adták át, II. Abdul-Hamid (Abdülhamit) 25 éves uralkodásának ünnepén. Igaz, a kút valójában csak 1901. január 27-én készült el, ami II. Vilmos császár születésnapja. Így viszont mindenki örülhetett.

Német szőkőkútVilmos Király szökőkútVilmos császár kútja