látnivalók


Pargali Ibrahim Pasa palota (Török és Iszlám Művészeti Múzeum)

Pargali Ibrahim pasa palotájaPargali Ibrahim Pasa palota a 16. században épült 1524-ben a mai Hippodrom térnél szemben a Kék Mecsettel.

A palota fennállása óta sok esemény látott, mint például a zavargások és lázadások, esküvők, ünnepségek és rendezvények. Ibrahim pasa halála 1536 után, a palota tartózkodási helye volt más nagy vezéreknek és működött is, mint a katonai szálláshely, nagykövetség, adóhatóság, helyet kapott benne az oszmán katonai zenekar, varroda és börtön is.

1536 után az épület már kollégium a Topkapi hivatalnokok számára, laktanyák és az ország első nyugati stílusú börtöne.

Az épületegyüttes az idők folyamán nagyon elhanyagolt állapotban volt, ezért egy időben le is akarták bontani. Sedat Cetintas építész tizenkét évig küzdött a palota megmentéséért.

Ibrahim palotájaművészeti múzeumTörök Művészeti Múzeum

kiállításA palotában jelenleg két múzeum kapott helyet  az egyik a Török és Iszlám Művészeti Múzeum, mely a köztársaság idején alakult múzeummá. Az épület együttest is inkább ezen a néven ismerik. Az itt kiállított mesteri kidolgozású tárgyak (szőnyegek, kerámiák, ötvösmunkák, kaftánok, elefántcsont faragványok, drágakővel ékesített könyvborítások) sorában gyönyörködhet a látogató. De talán a legértékesebb a hatalmas, színes Korán-gyűjtemény, köztük vannak XII-XIII. századból való perzsa, török, ujgur nyelvűek egyaránt.

 

A másik részben a Néprajzi Múzeum kapott helyet, ahol láthatjuk a hagyományos török életformát 18. és 19. századokban, nomád sátrak, szőnyegkészítés természetes színezékek, oszmán házak és textíliák, törökfürdő, stb.

 

Pargali Ibrahim 1493 – 1536. A görögországi Pargában született keresztény családban, azon kívül Szulejmán sógora, miután nőül vette annak húgát, az özvegy Hatidzsét 1524-ben.

I. Szulejmán szultán trónra lépése után egyre fontosabb tisztségekkel látta el Ibrahimot, aki nagyon művelt volt, sok nyelven beszélt és kitűnő zenei érzéke volt. Pályájának csúcsát 1523-ban érte el, amikor Szulejmán kinevezte nagyvezérévé, a mely rang a szultán után a legmagasabbat képviselte. Ezt a tisztséget tizenhárom éven keresztül töltötte be, amely idő alatt hatalmas befolyásra tett szert.

Ibrahim pasaA diplomáciai kapcsolatokban átvette a vezető szerepet, ő tárgyal a többi legnagyobb méltóságokkal együtt a követekkel, a szultán, pedig csak a fogadáskor találkozott velük.

Piri Mehmet pasát megmérgeztette, hogy félreállítsa az útból. Nagy szerepe volt az 1526-os mohácsi csatában is, és mint győző vonult be Buda várába. 1532-ben Ő volt Jurisics Miklós ellenfele Kőszeg ostrománál.

A szultán ukrán származású felesége Hürrem szultána, akinek még azt is sikerült elérnie, hogy Szulejmán, felrúgva az addigi jogszokást, ünnepélyes házassági szertartás keretében nőül vegye, rávette a férjét, hogy távolítsa el a hatalomból Pargali Ibrahim nagyvezírt, ezzel akarván fia, a későbbi II. Szelim helyét biztosítani és nem akarta, hogy más is tanácsokat adhasson a szultánnak.

Azonban a szultán megesküdött Ibrahimnak, hogy nem ítéli őt halálra az uralkodása alatt, így egy fatvára hivatkozott, amely lehetővé tette, hogy újra esküdjön, később Ibrahim eltávolítása előtt, annak érdekében, hogy gyerekkori barátjának esélyt adjon, hogy elhagyja az országot, még hétszer vele is vacsorázott. Később kiderült Ibrahim leveleiből, hogy ő tökéletesen tisztában volt a helyzettel, de ennek ellenére úgy döntött, hogy marad. Szulejmán végül döntött és a nagyvezírt a Topkapı palotába hívatta, ahol megkapta a selyemzsinórt, és ahol hagyományos oszmán módon ki is végezték 1536. március 15.-én