látnivalók


Sultanahmet Camii Kék mecset

Sultanahmet CamiiA Kék mecset népszerű nevét azokról a kék csempékről kapta, melyekkel a belső falait borították. Úgy is ismert, hogy Ahmed szultán mecsetje (törökül Sultanahmet Camii) Isztambul egyik központi mecsete, mely a város Sultanahmet negyedében található, a Hagia Sophia székesegyházzal szemben. A mecsetet 1609 és 1616 között építették I. Ahmed utasítására. A mecsethez tartozó épületegyüttesben találhatjuk az alapító szultán síremlékét, egy medreszét (iskola) és egy kórházat. A Kék mecset Isztambul egyik legnépszerűbb látnivalója.Kék mecset

Hatalmas, négy oszlopon nyugvó Kék mecset központi kupolája kevésbé látványos, mint a Hagia Sophia építészeti megoldása, a Kék mecset külseje különösen elegáns.

A 23,5 méter átmérőjű főkupolát négy kisebb veszi körül, melyeket számtalan kisebb fog közre, és a belső udvar falait is további kupolák koronázzák. A külső udvarról pompás kilátás nyílik az egész épületre.

A Sultanahmet Camii hatalmas, és különleges azzal, hogy 6 minaretje van. Ez segít minket, hogyha eltévedtünk (és még a közelben vagyunk), akkor a hatminarettes mecsetet keresve ide juthatunk.

Ez a hat minaret nagyon szokatlan. Amikor a mecset épült, akkor csak Mekkának volt ennyi tornya. Ezért akkoriban komoly viták és ellenvetések forrása volt. Ahmed szultán a problémát úgy oldotta meg, hogy a mekkai mecsetnek építettet még egy minaretet.

Ahmed szultán mecsetjeA mecsetet a Konstantinápolyi Palota (a bizánci császárok palotájának) helyére tervezték, a Hagia Szophia-val szemben. A dzsámi déli oldalának nagy része ennek a palotának az alapjaira épült, a pince és a kripták fölé. Az építkezések miatt több, a helyszínen lévő palotát, illetve a Hippodrom egy részét is le kellett bontani.

 

Az építkezést 1609-ben kezdték, a szultán azt akarta, hogy ez a mecset legyen a birodalom első számú imahelye. Az épületet Szinán mester tanítványa, Sedefhar Mehmet Aga tervezte. Az építkezés részleteit nyolc kötetben írták le, melyek ma a Topkapı Palota könyvtárában láthatóak. A megnyitót 1617-ben tartották, bár az épület teljes egészében csak I. Musztafa szultán uralkodása idején készült el.

Mehmet pasa hatalmas anyagtömbökkel dolgozott, főként kővel és márvánnyal. A mecset alaprajza szabálytalan, mivel az építkezéskor a helyszín adottságait és már meglévő építményeit is figyelembe kellett venni.

A páratlan építészeti remekművet több mint 20 ezer kézzel készült izniki csempe díszíti, azokon több mint ötvenféle tulipánmotívummal. A hagyományos klasszikus motívumok mellett növényi ornamentika, gyümölcsök, ciprusok is feltűnnek a csempéken. Több mint kétszáz ólomüveg ablakát is bonyolult minták díszítik, a hozzávaló színes üvegek a velencei Signoria ajándéka volt a szultánnak. A kor legnagyobb mestere által készített kalligráfiák- melyek a belső teret díszítik a Korán strófáit tartalmazzák. A mecset belsejének legfontosabb része a mihrab (a mekkai Kába szentély és egyben az imádkozás irányát jelző, gazdagon díszített fali fülke), míg a szultán magán pavilonja a délkeleti sarokban található.

mecset belülrőlkék mecset kupolateremSultanahmet Camii belülről

A mecset lámpáit egykor drágakövek, és aranyozás díszítette, s nem volt ritka, hogy a drága üvegtálak között strucctojásra és kristálygömbökre bukkanjon az ember. A drága díszítést azóta eltávolították, s különféle múzeumokba szállították.

belső udvarkék mecset szökőkút

A mecsetet övező udvar csaknem akkora, mint a mecset maga. A központi hatszögletű szökőkút a kert méretéhez képest elég kicsi. Az óriási méretű, de szűk kapu az egyetlen, ami megtöri a tornác monoton jellegét. A kert nyugati bejárata fölött egy nehéz vaslánc függ. A szultán volt az egyetlen, aki lóháton mehetett be az udvarba, ekkor a lánc miatt le kellett hajtania a fejét. Ez egy szimbolikus mozdulat: a világi hatalmasság megalázkodik az égi hatalmasság előtt, mikor a házába lép.

udvari kapuimádkozókA látogatók az északi kapun léphetnek be, az istentiszteletek idején kívül, olyankor ugyanis 25000 ember zsúfolódik be a hatalmas helyre. Vissza fogottan kell öltözni, a cipőt, pedig levetni. A nőknek be kell fedni fejüket.

Ha tömegiszonyunk van, ilyenkor kerüljük el a mecsetet. A müezzin, az imára hívó vallásos személy, régen minden nap ötször megmászta a magas minaretek lépcsőit, hogy imára hívja a hívőket. Ma már a modern technikának köszönhetően erre nincs szükség: hangosbeszélőből sugárzik keresztül az Óvároson a Kék mecset imaéneke. Napnyugatkor törökök és turisták egyaránt a mecsethez járulnak, hogy a szemben lévő parkból, a lenyugvó nap fényében hallgathassák a kivilágított mecsetből felzendülő éneket.