látnivalók


Topkapi palota (Topkapi Sarayi) Ágyúkapu palota

Ágyúkapu palotaIsztambul egyik legszebb látnivalója a Topkapi palota, mely az Aranyszarv-öböl és a Márvány-tenger között fekszik az ún. Szeráj Csúcson. Több kisebb épületből áll, és négy udvar veszi körül.

A négy udvart és számos épületet magában foglaló komplexum tökéletesen elszeparált világában éltek és kormányoztak az Ottomán Birodalom szultánjai 1465 és 1853 között.

 

Topkapi SarayiA Palota hétszázezer négyzetméteren fekszik. Római város romjaira épült

A palotát II. Mohamed építtette 1475 és 1478 között. Az épület az Oszmán Birodalom adminisztrációs központjául, valamint több mint 400 évig a szultán rezidenciájául szolgált. Az összes oszmán szultán új épületszárnyakkal bővítette.

Évente 2.5 millió látogatója van. Közel 1200 fős személyzet dolgozott konyháiban és ötezer ember. A Topkapi inkább egy miniváros volt, működött benne iskola is. Ma gyönyörűen megőrzött szobákból, gazdag művészeti kerámia-, kegytárgy- és fegyvergyűjteménnyel rendelkező múzeumokból, szép háremből, konyhákból és kertekből álló komplexum.

Az Ágyúkapu palota közel 5 évszázadon keresztül szolgált a szultánok lakhelyeként, ill. az Oszmán Birodalom központjaként. A palotát többször átalakították és bővítették. Szulejmán szultán idején, majd a 16. sz. végén, ill. a 17. században esett át nagyobb átalakításokon.

A valóságban nem egy épületről van szó, inkább egy hatalmas „palotavárosról”. Volt olyan időszak, amikor az épületegyüttesben 40.000 ember élt. A palotát erődített falakkal vették körül, amelyhez 28 torony csatlakozott.

Az Első Udvar a Szeráj csúcson terül el, és magas falak veszik körül. Másik neve Janicsárudvar.

A főkapu elnevezése Birodalmi Kapu. Itt található a régi pénzverde (1727-ből), a Hagia Eirene templom, az Isztambuli Archeológiai Múzeum (19. századból) valamint láthatunk még szökőkutakat, pavilonokat (például az izniki csempével díszített Çinili Pavilion-t) és virágoskerteket (például a Gülhane azaz Rózsaparkot) is.

Ágyúkapú palotapalotakert

A szökőkutak közül említésre méltó a Hóhér Szökőkútja, ahol a hóhér megmosta a kezét és a bárdját egy-egy lefejezés után, valamint III. Ahmed Szökőkútja, mely a rokokó stílus egyik kiváló példája.

 

Az Első Udvarból a hatalmas Üdvözlés Kapuja (Babüsselam) vezet a Második Udvarba (Divan Meydanı) és a palotába. Duplatornyos kapun keresztül jutunk a második udvarba.

porcelán kiállítás porcelánok porcelán kancsó porcelán gyűjtemény porcelántál porcelán váza

Az udvar az ottomán állam hivatalos reprezentációinak színtere volt; itt rendezték a koronázási szertartásokat, a különböző hivatalos ünnepségeket, vagy a nagykövetek fogadását. Itt voltak az udvari konyhák, ahol ma a világ legnagyobb kínai kék-fehér és szeladon porcelán-gyűjteménye van, melyből a szultánok étkeztek, akik úgy tartották, hogy ha az edényben méreg van, megváltozik annak színe. Jobb oldalt a janicsárok és az alabárdosok lakrészei, a kórház, az istállók, az Igazság Tornya, valamint a Diván (ahol a birodalmi tanács tagjai gyűltek össze) és a Külső Kincstár sorakoztak, ahol ma a fegyvergyűjteményt nézhetjük meg.

ékszerek ékszergyűjtemény ékszer kiállítás kincstár kincstári gyüjteményékszerek

A Divan Salonu helyiségben gyűltek össze a szultán tanácsadói, hogy megvitassák a birodalom ügyeit. A helyiség része egy sűrű rácsokkal elfedett titkos szoba, ahonnan a szultán megfigyelhette az ülést. Mivel az elfüggönyözött szobába belátni nem lehetett, így a tanács tagjai sohasem tudhatták, jelen van-e a szultán vagy sem; ezzel minimálisra csökkentve az összeesküvés lehetőségét.

A Boldogság Kapuja vezet a Harmadik Udvarba, mely a palota szíve, egy gazdag kert, melyet a Szultáni Kamra (Has Oda) épületei vesznek körül, közöttük a kincstárral, a háremmel és III. Ahmed könyvtárával.

A harmadik udvar a trónteremnek adott otthont. Ez volt a leghatalmasabb terem a szerájban. A kapu két oldalán voltak az iskolai helyiségek, ahol a fehér eunuchok oktatták az ifjakat, akiknek szerepet szántak a birodalom politikájában.

Topkapi SarayidivanTopkapi palota

A Topkapi palota nyugati részén volt a hárem, ahová csak a szultáni család tagjai, a szultán utódai, valamint a szolgáló személyzet tehette be a lábát. Itt éltek a szultán feleségei, az édesanyja a valide szultána, és számos szolga és rabszolga. A kis hercegeket itt nevelték és oktatták. Ez a fekete eunuchok feladata volt.

HáremA labirintusszerű háremben kb. 300 helyiség található és számos belső udvar.

A háremet folyosó kötötte össze a szultán tróntermével, amely a palota legnagyobb és az egyik legpompásabb terme volt. Ez egyben a szultán privát fogadóterme is volt és a családi ünnepeket is itt rendezték.

A háremhölgyek is képzésben részesültek, etikettet, táncot, zenét és még sok más művészetet és tudományt tanultak itt.

Ha a szultán egy háremhölgyet kiválasztott és vele töltötte az éjszakát, akkor a hölgy előléphetett és odaliszk lett, s ez által jogosulttá vált saját szobára. S ha a kiválasztottnak oly szerencséje volt, hogy utóddal ajándékozhatta meg az uralkodót, akkor esélyessé vált arra is, hogy a feleségek közé kerül. Nekik jó sorsuk volt, pompa és gazdagság vette őket körül, de „aranykalitkában” éltek, a hölgyek mellett a kis hercegek és hercegnők is.

A Negyedik udvar, mint a szultán magán kertje funkcionált. Pavilonok, kerti házak, virágoskertek, teraszok tarkítják, valamint egy medencével ellátott márvány terasz. De a Negyedik udvarban néhány gyönyörű pavilont is találunk, így a Yerevan és a Baghdad Pavilont, és a kisfiúk körülmetélésének helyet adó lakrészt.

A Topkapi palotában porcelán- és üvegedények, oszmán kori öltözékek, fegyverek, miniatúrák, kalligrafikus iratok és ékszerek láthatók, valamint az Első udvarban helyet kapó Archeológiai Múzeum, mely világhíres gyűjteménnyel büszkélkedik.

 

A Topkapi palota 1985 óta UNESCO Világörökségi védelmet élvez.